V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.

Napjainkban a Szent Korona államiságunk ezer évét jelképezi, de a régmúlt időkben más, akkoriban még fontosabb jelentések is társultak hozzá: az Istentől eredő földi hatalom jogos birtoklásának jelképe is volt, ezáltal a királyaink beiktatásának elengedhetetlen kellékévé vált. Emiatt, bárki vetélkedett is a magyar trónért, annak mindig a Szent Korona megszerzése volt az egyik legfőbb célja.

A Himnusz a magyar nemzet összetartozásának jelképe, a magyarok nemzeti imádsága. Szövegét, Kölcsey Ferenc január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. A Himnusz, 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének része. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

IV. Béla, aki háromszor uralkodott

IV. Béla a keresztes hadjáratáról és az Aranybulláról elhíresült II. András király fiaként látta meg a napvilágot 1206-ban. A gyengekezű apja ellen ármánykodó bárók „ifjabb királlyá” koronáztatták gyermekkorában. Apja halála után következett második, teljes körű országlása, amelyet a tatárjárás tört derékba. A mongol hordák kivonulása után kezdte meg uralkodásának harmadik szakaszát, Magyarország újjáépítését.