A szabadságharc leverése után Ferenc József egyik első intézkedése a magyar pénzek bevonása volt: a keménykezű fiatal uralkodó ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy önálló államiságunk rövid időszaka Világosnál véget ért. Az érmék rejtegetőire szigorú büntetés várt ugyan, de a nemzeti öntudatnak köszönhetően a forradalom pénzei mégis jelentős mennyiségben fennmaradtak.

Az első magyar kártyacsomag a ma ismert motívumokkal a 19. század elején jelent meg és szinte azonnal nemzetközi térhódításba kezdett. A különböző kártyatípusok közt is különlegesnek számítanak a magyar ászokon feltűnő évszak-allegóriák, illetve Tell Vilmos drámájának szereplői, akiket Schneider József festett kártyalapokra.

A Himnusz a magyar nemzet összetartozásának jelképe, a magyarok nemzeti imádsága. Szövegét, Kölcsey Ferenc január 22-én tisztázta le, ez a nap egyben a magyar kultúra napja is. A Himnusz, 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének része. Magyarország 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvényének preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

Egy elérhető házi műkincsgyűjtemény

Az Érem Művészeti Kiadó nagy sikerű kollekciója, a - Magyar festészet remekművei -, amely a 19. század derekán alkotott romantikus művészeink hazafias festészetén keresztül életre kelti történelmünk legmegrendítőbb pillanatait. Az érmeken látható remekműveket az ÉMK a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum engedélyével használta fel.