Monumentális műveiről híres mester

Munkácsy Mihály zseniális alkotásaival, hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Nyomorúságos helyzetből küzdötte fel magát, asztalos inasból lett híres festő. Alkotásai a mai napig ismertek és nemzetközileg elismertek, leghíresebb művei a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás, az Ásító inas. Festményei a Magyar Nemzeti Galériában is kiemelt helyet kapnak.

Híres zongoravirtuóz és zeneszerző

Liszt Ferenc kivételes zenei tehetsége már kisgyerekkorában megmutatkozott. Hatévesen tanult meg zongorázni, kilenc évesen már nyilvánosság előtt játszott. A történelem legnagyobb zongoraművésze, minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője volt. Megbabonázó zongorajátékának titkát sokan próbálták megfejteni, jobb kezéről még életében gipszmásolatot készítettek, amit aztán szakértők és zenekritikusok sora vizsgált és elemzett.

Bethlen Gábor, a „hódító diplomata”

Nem született fejedelmi vagy királyi családban, ám rövid élete során mindkét méltóságra felemelkedett. Édesapja, Bethlen Farkas János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari főkapitánya volt, aki a törökök és az uralkodó ellenségeinek leverésében tüntette ki magát. Az ifjú Bethlen is hazafiasságra és harciasságra nevelődött az udvarban: hűen szolgált négy fejedelmet, mielőtt ő maga került Erdély trónjára.

A Magyar Királyság áttérése a pénzgazdálkodásra

I. Lászlót a királyi hatalom megszilárdítása, Horvátország meghódítása, a hazánkba betörő kunok és besenyők visszaverése, írott törvények megalkotása vagy az egyház támogatása miatt egyik legnagyobb uralkodónkként tartja számon a magyar történetírás. Kevésbé ismert azonban, hogy Szent László a középkori pénzgazdálkodás példaértékű modelljét is bevezette a korabeli Magyarországon.