II. Rákóczi Ferenc sorsa eleve elrendeltetett a magyar szabadságharc vezetőjeként: anyai nagyapját, Zrínyi Péter horvát bánt a császár elleni összeesküvésért kivégezték, Rákócziágon pedig dédapja, nagyapja és édesapja is a Habsburgokkal hadakozó erdélyi fejedelmek voltak. Ezelőtt 3 éve, a magyar Országgyűlés, a 2019-es évet erdélyi fejedelemmé választása 315. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította.

Különleges esemény szemtanúja volt a korabeli magyar főváros 1741. június 25-én:  Mária királynő 1395-ös halála óta újra nőt koronáztak magyar uralkodóvá. Egy mindössze 24 éves Habsburg főhercegnő lett a királynő.

Fél évezrede indult hódító útjára a mai Csehországban található Joachimsthal városkából az újkor egyik legelterjedtebb fizetőeszköze, a tallér néven ismertté vált ezüstpénz. A nagy méretű ezüstpénz nem csak gazdasági fejlődésnek nyitott új teret. A megnövekedett éremfelület jó lehetőséget kínált az vésnököknek is a művészi munkára, a korábbi érmékhez képest az alakok és köriratok gondosabb kidolgozására.

A pénzverés már az ógörögök óta a politikai üzenetek közvetítésének egyik eszköze volt, hisz a fémpénzek sokak kezébe jutottak el rövid idő alatt, lehetőséget adva az uralkodó számára, hogy képi és szöveges „üzenetet” küldjön alattvalóinak, míg az arany az ember számára a mindig is a legfőbb tárgyi kifejezője volt az értékességnek. E két tényező összevetéséből látható, hogy a különleges történelmi alkalmakról való megemlékezés legkézenfekvőbb módja mindig is az aranypénz, esetleg emlékérem kibocsátása volt.