Numizmatika

A szabadságharc leverése után Ferenc József egyik első intézkedése a magyar pénzek bevonása volt: a keménykezű fiatal uralkodó ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy önálló államiságunk rövid időszaka Világosnál véget ért. Az érmék rejtegetőire szigorú büntetés várt ugyan, de a nemzeti öntudatnak köszönhetően a forradalom pénzei mégis jelentős mennyiségben fennmaradtak.

II. Rákóczi Ferenc sorsa eleve elrendeltetett a magyar szabadságharc vezetőjeként: anyai nagyapját, Zrínyi Péter horvát bánt a császár elleni összeesküvésért kivégezték, Rákócziágon pedig dédapja, nagyapja és édesapja is a Habsburgokkal hadakozó erdélyi fejedelmek voltak. Ezelőtt 3 éve, a magyar Országgyűlés, a 2019-es évet erdélyi fejedelemmé választása 315. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította.

Különleges esemény szemtanúja volt a korabeli magyar főváros 1741. június 25-én:  Mária királynő 1395-ös halála óta újra nőt koronáztak magyar uralkodóvá. Egy mindössze 24 éves Habsburg főhercegnő lett a királynő.

Fél évezrede indult hódító útjára a mai Csehországban található Joachimsthal városkából az újkor egyik legelterjedtebb fizetőeszköze, a tallér néven ismertté vált ezüstpénz. A nagy méretű ezüstpénz nem csak gazdasági fejlődésnek nyitott új teret. A megnövekedett éremfelület jó lehetőséget kínált az vésnököknek is a művészi munkára, a korábbi érmékhez képest az alakok és köriratok gondosabb kidolgozására.

A pénzverés már az ógörögök óta a politikai üzenetek közvetítésének egyik eszköze volt, hisz a fémpénzek sokak kezébe jutottak el rövid idő alatt, lehetőséget adva az uralkodó számára, hogy képi és szöveges „üzenetet” küldjön alattvalóinak, míg az arany az ember számára a mindig is a legfőbb tárgyi kifejezője volt az értékességnek. E két tényező összevetéséből látható, hogy a különleges történelmi alkalmakról való megemlékezés legkézenfekvőbb módja mindig is az aranypénz, esetleg emlékérem kibocsátása volt.

Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Személyiségével egy különleges ember lépett be a magyar történelembe, akinek hosszú életét politikai csatározások, dicsőségek, majd elbukás és 43 évi fájó emigráció övezte. Kossuth, a ragyogó szónok, a rendíthetetlen politikus, az első magyar kormány pénzügyminisztere volt, mielőtt 1849-ben az ország kormányzója lett.

Erzsébet királynét, közkedvelt nevén Sissit, nem nevelték uralkodónőnek. 1854 áprilisában mégis Európa egyik leghatalmasabb uralkodójának lett a hitvese, mikor feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Ferenc Józsefhez, az osztrák császárhoz.

Két színezüsttel bevont éremmel emlékezik meg a budapesti Érem Művészeti Kiadó Kft. a „nagy háború” áldozatairól. Az érmék alsó felületén a Somme-i csata emléke elevenedik meg, illetve az RMS Lusitania óceánjáró elsüllyesztése került ábrázolásra. Az éremszett díszdobozában helyet kapott két töltény-reprodukció is, melyek tovább emelik a kollekció egyediségét.

A magyar aranyforint általában meghaladta a 986-os finomságot, és 990–997 ezrelék között mozgott. Ez a kor technikai színvonalának maximuma volt, a színaranynak felelt meg, ezáltal Károly Róbert, illetve utódjainak aranyforintja, Európa egyik legkedveltebb aranypénze lett.

V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.