Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Trianon 100 - II. rész: A béketárgyalásokon résztvevő országok

Trianon 100 - II. rész: A béketárgyalásokon résztvevő országok

Korszakváltás

1919-ben és ’20-ban Párizs környéki kisvárosokban az I. világháború győztes és legyőzött országainak képviselői között megszülettek azok a szerződések, amelyek sajnos nem tartós békét, csak két évtizednyi fegyverszünetet hoztak Európa számára. A békediktátumok nemcsak kontinensünk térképét rajzolták át jelentősen, hanem pénzügyi-numizmatikai korszakváltást is jelentettek.

A békeszerződések idején, illetve az utána következő években több országban polgári forradalmak is lejátszódtak, így például négy ország, Németország, Ausztria, Oroszország és az Oszmán Birodalom császárságból (illetve szultanátusból) köztársaság lett, így a forgalmi pénzeik felségjegyeine k kicserélése – az uralkodó arcképe helyett a köztársasági címer verése az érmékre – is szükségessé vált. Ausztria, hazánkkal közös fizetőeszköze, a korona révén Magyarországgal is pénzügyi unióban volt, így a saint-germain-i és a trianoni békeszerződés mindkét országot új, saját nemzeti valuta bevezetésére is kötelezte.

Öt új ország jött létre

A széteső Osztrák–Magyar Monarchia területén a békeszerződésekkel egyébként is öt új, független ország jött létre: a történelmi gyökerekkel rendelkező Ausztria és Magyarország, valamint három, történelmi előzményekkel csak részben bíró új államalakulat, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia.  Az ő kormányaik sem kívánták tovább használni a Monarchia koronáit, hanem a nemzeti fizetőeszköz mielőbbi bevezetésével is hangsúlyozni próbálták országaik szuverenitását. Ezek az országok azonban rövid életűnek bizonyultak, a II. világháború kitöréséig szinte felbomlasztották őket saját belső viszályaik. A II. világháború után a nagyhatalmak bábáskodása mellett újra kellett alakítani Csehszlovákiát, valamint új, köztársasági államforma bevezetésével Jugoszláviát és Romániát is – ami mindhárom ország számára újabb pénzügyi korszakváltást jelentett.

A békekonferenciák idején forgalomban lévő pénzek

Az európai királyságoknak és a világháborúban részt vevő történelmi köztársaságoknak – mint Franciaország vagy az USA – a Párizs környéki békekonferenciák idején már használt, illetve azok után is forgalomban lévő pénzek általában ezüstből készültek. A magyar ezüstkoronán így még Ferenc József arcképét, a Német Birodalom márkáján II. Vilmos német császár és porosz király portréját láthatjuk. Külön érdekesség a Kis-Antant-tagállam Szerbia dinárján I. Péter szerb király arcképe, aki mögött fia, Sándor trónörökös is szerepel az érmén. Az idős I. Péter megérte, hogy Trianonnak köszönhetően megháromszorozza országa területét és alattvalóinak számát, és hogy három évig a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) uralkodója is lehessen.

Tartalomhoz tartozó címkék: Fókuszban Történelem